FEJEZET SZÁM |
FEJEZET CÍM |
OLDAL ELÉRÉSE |
I. |
Európa és a világ a XIX. század második felében 1848-1890 |
|
A korszak jellemzői (Olvasmány) | ||
1. |
Az 1848-1849. évi forradalmak I. |
|
2. |
Az 1848-1849. évi forradalmak II. |
|
3. |
Az 1848-1849. évi forradalmak III. |
|
4. |
Német egység előzményei |
|
5. |
A német császárság és az olasz királyság megalakulása |
|
6. |
Oroszország és a Krími háború |
|
7. |
A második francia császárság |
|
8. |
Anglia a Viktória-korszakban |
|
9. |
Az új nagyhatalom az Amerikai Egyesült Államok |
|
10. |
Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban |
|
11. |
Az imperializmus korának kibontakozása |
|
12. |
Az imperialista hódítások kibontakozása |
|
13. |
Afrika sorsa az imperialista korban |
|
14. |
Nemzetközi viszonyok Európában 1871 után |
|
II. |
Magyarország az 1848-as forradalomtól a dualizmus válságáig 1848-1890 |
|
A korszak jellemzői (Olvasmány) |
||
15. |
Az 1848-as magyar forradalom előzményei |
|
16. |
A pesti forradalom |
|
17. |
Az új törvények születése |
|
18. |
A Batthyányi kormány munkája |
|
19. |
A parasztság helyzetének alakulása |
|
20. |
A nemzeti kérdés alakulása |
|
21. |
Küzdelem a polgári Magyaroszágért |
|
22. |
A magyar szabadságharc közvetlen előzményei |
|
23. |
A szabadságharc kibontakozása |
|
24. |
A szembenálló felek felkészülése |
|
A magyar szabadságharc hadserege (Olvasmány) |
||
25. |
Windisgraetz hadjárata és sikerei |
|
26. |
A szabadságharc sikereinek kibontakozása |
|
27. |
A szabadságharc győzelmei |
|
28. |
A politikai küzdelmek |
|
29. |
A Függetlenségi Nyilatkozat következményei |
|
30. |
Elkeseredett küzdelem a túlerő ellen |
|
31. |
A túlerő győzelme |
|
32. |
A szabadságharc befejezése |
|
III. |
Magyarország az abszolutizmus korától a dualizmus kezdődő válságáig 1849-1890 |
|
33. |
Az abszolutizmus berendezkedése |
|
34. |
Magyarország az összbirodalomban |
|
35. |
A társadalom szelleme |
|
36. |
A Bach rendszer bukása |
|
37. |
Az Októberi Diplomácia kudarca |
|
38. |
A provizórium és a kiegyezés |
|
39. |
A dualista állam berendezkedése |
|
Az 1867. évi kiegyezési törvényből (Forrásfeldolgozás) |
||
40. |
Az emigráció útjai |
|
41. |
Az emigráció és a kiegyezés |
|
42. |
A dualizmus liberális magyar megalapozása |
|
43. |
A dualizmus politikai rendszere |
|
44. |
A külpolitikai helyzet stabilizálódása |
|
45. |
Tisza Kálmán korszaka |
|
46. |
Népesség, mobilitás, foglalkozások |
|
Budapest az ország központja (Olvasmány) |
||
47. |
A társadalom átalakulása |
|
48. |
A paraszti világ változásai |
|
49. |
A gazdálkodás és gazdasági intézmények |
|
A mezőgazdaság változásai és eredményei (Olvasmány) |
||
50. |
Az ipar fejlődése |
|
51. |
A dualizmus kezdődő válsága |
|
IV. |
A világháborúk előzményei 1890-1914 |
|
A korszak jellemzői (Olvasmány) |
||
52. |
A francia diplomácia aktivizálódása |
|
53. |
Oroszország hatalmi helyzetének lakulása |
|
54. |
A háborús válságok kezdete |
|
55. |
A balkáni puskaporos hordó |
|
56. |
Afrika és Törökország |
|
57. |
A társadalom poltikai aktivitásának növekedése |
|
V. |
Magyarország a dualizmus válságának elmélyülésétől a világháború kitöréséig 1890-1914 |
|
58. |
A dualizmus válsága Tisza Kálmán bukása után |
|
59. |
A politikai válság kiéleződése |
|
60. |
A politikai küzdelmek folytatódása |
|
61. |
A munkásság helyzete és az agrárkérdés |
|
62. |
A nemzetiségi kérdés alakulása |
|
63. |
Magyarország a világháború küszöbén |
|
Olvasmányok |