KRONOLÓGIAI TÁBLÁZAT
EURÓPA | EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG | MAGYARORSZÁG | |||
---|---|---|---|---|---|
1946.03.05. | Churchill Fultonban megfogalmazza | 1946. jan. | Franciák Ammanban szállak partra | 1946.02.01. | Köztársaságról szóló törvény |
vasfüggöny elméletét | 1946 | Szíria és Libanon 8 éves harc után levált | Tildy Zoltán lett a köztársaság elnöke | ||
1946.04.25. | Párizsi béle-előkészítő munkálatok kezdete | 1954-ben | Nagy Ferenc lett a kormány elnöke | ||
1946. júl. | Churchill a francia-német megbékélést | 1946.03.05. | Megszervezték a Baloldali Blokkot | ||
tűzte ki célul | 1946.07.04. | 1500 polgári egyesület betiltása | |||
1946.07.29. | Párizsban megkezdődött a béke előkészítésének | ||||
tárgyalása | |||||
1946.07.29. | Az új pénzt, a forint bevezetése | ||||
A demokratikus államrend és köztársaság | |||||
bűntetőjogi védelméről szóló 1946 évi | |||||
VII. törvény | |||||
1947.01.01. | Bizónia létrejötte | 1947.08.15. | Anglia megadta Indiának a függetlenséget | 1947.02.10. | Párizsban aláírták a békét |
1947. aug. | Truman-doktrína megfogalmazása | 1947.02.25. | Szovjet katonai hatóságok Kovács Bélát | ||
szept. 22-27 | Kommunista Munkáspártok tájékoztató irodája | letartóztatják | |||
megalapítása Lengyelországban | 1947 márc. | 3 éves terv elfogadása | |||
Marshall segély program elutasítása | |||||
1947.05.30. | Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása | ||||
1947 május | Tildy Zoltán 1947 aug. 31-re tűzi ki az ország- | ||||
gyűlési választásokat (kék cédulák) | |||||
1947 május | A Magyar Függetlenségi Párt vezetőjét Pfeiffer | ||||
Zoltánt külföldre űzik | |||||
1947 nov. | A Párt képviselőit kizárják a parlamentből | ||||
Barankovics István a Demokrata Néppárt | |||||
vezetője 1949-ben távozik | |||||
1948.03.17. | Brüsszeli szerződés létrejötte | 1948.07.29. | Tájékoztató iroda a Jugoszláv Kommunista | 1948.06.12. | Kommunista és Szociáldemokrata párt fúziója, |
1948 márc. | Német Szövetségi Köztársaság egyesítése | Párt elleni határozata | a Magyar Dolgozók Pártja jön létre | ||
A Truman-doktrína és a Marshall segély a | 1948. jún. | Bukarestben Sztálin nairendre tűzte a mező- | |||
német gazdaságot erősíti | gazdaság kollektivizálását | ||||
1948.05.14. | Ben Gurion izraeli miniszterelnök deklarálja az | 1948 szept. | A MAORT per | ||
izraeli állam megalakulását. Arabok nem ismerik | 1948 | Új ötéves terv készítése | |||
el, kitör az első arab-izraeli háború | Kominform határozat a kulákok elleni fellépésre | ||||
1948.05.15. | Az angolok megszüntetik Palesztína mandátum | 1948.12.23. | Mindszenty József bíboros letaróztatása | ||
jellegét. Palesztínában egy zsidó és egy arab | |||||
államot jelölnek ki | |||||
1948 | Román titoista per | ||||
1949 tavasza | Fegyverszünet Izrael és az arab államok (Liba- | 1949.01.25. | Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa | 1949 | Államosítják a 10 főnél több munkással |
non, Szíria és Jordánia) között | létrejön | dolgozó üzemeket | |||
1949.04.04. | Észak Atlanti Szerződés Szervezete | Albán titoista per, Bolgár titoista per | 1949.09.16. | Rajk László perének kezdete | |
megalakítása | 1949.09.25. | Bejelentik a Szovjet atombombát | 1949.05.15. | Új tipusú választások Magyarországon | |
1949.04.08. | Washingtonban a nyugatnémet államot szabá- | 1949 nov. | Kominform budapesti nyilatkozata: "A Jugo- | 1949.08.20. | Új Alkotmány szovjet modell alapján |
lyozó "Vezérelvek" elfogadása | szláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek | 1949.10.15 | Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András | ||
1949.05.05. | Londonban aláírták az Európa Tanács | kezében" | kivégzése | ||
alkotmányát | 1949 | Mao kommunista seregei Nyugat-Kínát, majd | 1949.10.24. | Pálfy György, Korondi Béla, Németh Dezső, | |
1949 | Londonban a brit nemzetközösségi konferencia | Dél-Kínát elfoglalva proklamálják a Kínai | Horváth Ottó kivégzése | ||
elismerte II. Erzsébet királynőt a nemzet- | Népköztársaság létrejöttét. Csang Kai Sek | 1949 | Az ötéves terv átszervezése | ||
közösség fejének | Formóza (Taiwan) szigetére vonult vissza | A három éves terv befejezése | |||
1950.06.26. | Koreai háború kezdete | 1950 | Standard Villamossági Társaság két vezetőjének | ||
kivégzése | |||||
1950. ápr. | Szakasits Árpád letartóztatása | ||||
1950. aug. | Marosán György, Riesz István és Vajda Imre | ||||
bebörtönzése | |||||
1951.09.01. | USA létrehozza a Csendes-óceáni Védelmi | 1951.09.08. | San Franciscoban Japánnal békét kötnek | 1951 | Az ötéves terv újabb megemelése |
Szerződést | 1951 | Csehszlovák titoista per | 1951. feb. | MDP II. kongresszusa | |
1951 | USA megkezdi a hidrogénbomba késztését | 1951 máj. | A nem moszkovita kommunisták: Kádár János, | ||
Kállai Gyula, Losonczy Géza, Donáth Ferenc és | |||||
Újhelyi Szilárd bebörtönzése | |||||
51.05.21.után | Kitelepítés a fővárosból és a vidéki városokból | ||||
1951 | Grösz József érsek pere | ||||
1952 | Első hidrogánbomba kísérlet Emiwetok | 1952. júl. | Egyiptomban Mohammed Nagib államcsínye | 1952.08.12. | Rákosi Mátyás a miniszterelnök |
Atoll-nál | 1952 | Eritrea Abesszíniához kerül | 1952 | A munkások reálbére 20,3%-al alacsonyabb, | |
mint 1949-ben | |||||
1953. jún. | Kelet-Németországban felkelések robbannak ki | 1953.03.05. | Sztálin halála | 1953.06.13. | Magyar-szovjet pártközi tárgyalások |
1953.06.17. | Kelet-Berlinben és más városokban | 1953.03.15. | Vorosilov lesz az Elnöki Tanács elnöke | Moszkvában | |
tömegtüntetések | Malenkov lesz a Minisztertanács elnöke | 53.06.27-28 | MDP központi vezetőségi ülés, Nagy Imre | ||
1953.06.19. | Tüntetések véres erőszakkal való leverése | Berija, Molotov és Kaganovics első helyettesek | feltárja a hibákat | ||
1953.07.27. | Panmindzsonban aláírták a koreai | Molotov külügyminiszter | Májusu választások után Nagy Imre lett a | ||
fegyverszünetet | 1953 | A Szovjetunióban enyhülés kezdődött | miniszterelnök | ||
1953.09.07. | SZU-ban Hruscsov lett a párt első titkára | 1953.07.04. | Nagy Imre országgyűlési programbeszéde | ||
1953 | Gamel Adbel Nasser kikiáltotta a köztársaságot | 1953.07.11. | Rákosi Mátyás frontális támadása a | ||
1953 | Szovjet hidrogénbomba | kormányprogram ellen | |||
1954.jan. | Vízre bocsájtják az USA-ban a világ első | 1954. ápr. | Nasser miniszterelnök Egyiptomban | 54.05.24-30 | MDP III. kongresszusa |
atommeghajtású tengeralattjáróját a Nautilust | 1954. nov. | Nasser köztársasági elnök | Nagy Imre új Hazafias Népfrontot szervez | ||
1954.04.26. | Genfi konferencia kezdete | 1954 dec. | Eisenhower szövetsége a nemzeti Kínával | ||
1954.07.20. | Genfi megállapodás aláírása | 1954 | Berija kivégzése | ||
1954.10.23. | A német államot egyenjogúsították | ||||
1954 | Nagy Britannia atombombája | ||||
1955.05.05. | Az NSZK megszállásának vége | 1955.04.18. | Független afrikai és ázsiai államok | 1955.04.14. | Rákosi a KV ülésen nyílt támadást kezd |
1955.05.09. | Az NSZK a NATO tagja lett | Bandungban értekeznek | Nagy Imre ellen | ||
1955.05.15. | Bécsben osztrák államszerződés aláírása | 1955.05.14. | Varsói Szerződés létrejötte | Nagy Imrét kizárják a PB-ből és a KV-ből | |
55.07.18-23 | Genfben csúcstalálkozó | 1955.05.15. | Hruscsov Belgrádban rendezi a jugoszláv | 1955.04.18. | Nagy Imrét felmentik a miniszterlenökség alól. |
1955 júl. | Az ún. Pugwash-mozgalom létrejötte | kérdést | Utóda: Hegedűs András | ||
1955 aug. | Genf: Atomenergia békés felhasználásának | 1955.05.26. | Hruscsov és Bulganyin látogatása Jugoszláviában | 1955.05.15. | Magyarországon a Rajk per felülvizsgálata |
konferenciája | 1955.09.20. | Moszkvában aláírják a Szovjet-NDK | |||
1955 szept. | Hallstein doktrína elfogadása | szerződést | |||
Adenauer kancellár látogatása Moszkvában | 1955 | Borisz Paszternak írta meg Zsivágó doktor | |||
című művét | |||||
56 márc-máj | Londonban fegyverzetcsökkentési konferencia | 1956.02.14. | SZKP XX. kongresszusa összeül | 56.06.18-21 | KV ülésen Rákosit Mikoján lemondatta. |
1956.06.28. | Lengyelországban Poznanban fegyveres | 1956 feb. | Hruscsov 7 órás beszámolója Sztálin | Utód: Gerő Ernő | |
felkelés tör ki | politikájáról | Fazekas Mihályt kizárták a vezetőségből. | |||
1956.07.26. | Szuezi-csatorna államosítása - Szuezi válság | 1956.04.17. | A Kominform beszüntetése | Kádár Jánps a KV-nek is titkára lett |
|
1956.10.06 | Rajk László és társai ünnepélyes temetése | ||||
Egyetemisták újjászervezték a MEFESZ-t | |||||
1956.10.13. | Nagy Imrét visszavették a pártba | ||||
1956.10.22. | Az egyetemisták forradalmi követeléseinek | ||||
megfogalmazása | |||||
1956.10.23. | Tüntetés a Petőfi majd a Bem szobornál | ||||
Parlament elé vonulás | |||||
Rádiónál fegyveres harc | |||||
Sztálin szobor ledöntése | |||||
Éjjel a KV Nagy Imrét beválasztotta soraiba. | |||||
Hegedűs András helyett Nagy Imre m.e. | |||||
Hajnali 2-kor katonai bizottság megalakulása. | |||||
Mikoján és Szuszlov politikusokkal tárgyal | |||||
Gerő rádió beszéde fokozza a forradalmi | |||||
elkeseredést | |||||
1956.10.24. | Fegyvertelen tömegre Debrecenben az első | ||||
fegyveres sortűz | |||||
Szovjet páncélosok jelennek meg. Felkelők fel- | |||||
vették a harcot, általános sztrájkot hirdettek. | |||||
Munkástanácsok jöttek létre | |||||
1956.10.25. | Parlament előtti vérfürdő | ||||
Gerő Ernő felmentése, helyette Kádár a párt | |||||
első titkára | |||||
Nagy Imre kormánya formálisan megalakult | |||||
1956.10.26. | Röplap követeli az új ideiglenes forradalmi | ||||
nemzeti kormányt, a szokvjet csapatok kivonu- | |||||
lását, a Varsói Szerződés felmondását, az ÁVH | |||||
leszerelését | |||||
A katonai bizottság véres leszámolást tervez a | |||||
Corvin köz ellen | |||||
1956.10.27. | A Szovjetunió segítségkérő levelet követel | ||||
24-i dátummal | |||||
Kádár és Nagy Imre Szuszlovval és Mikojánnal | |||||
tárgyal | |||||
1956.10.28. | Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi | 1956.10.28. | Nagy Imre nyilatkozata "A nagy hatalmas népi | ||
a magyar kérdést | erőkre támaszkodni kell és az élére állni" | ||||
A magyar kormány tárgyaálni akar a SZU-val | |||||
a szovjet haderők visszahozásáról | |||||
Nagy Imre 2 órát tárgyal a szovjet követségen | |||||
1956.10.29. | Második izraeli-arab háború | 1956.10.29. | A pártközpontban Mikoján és Szuszlov Kádár- | ||
ral, Kiss Károllyal, Szántó Zoltánnal, Münnich | |||||
Ferenccel tárgyal. Azonnal táviratoztak | |||||
Moszkvába | |||||
1956.10.30. | Foster Dulles a Szovjetunió számára zöld utat | 1956.10.30. | Andropov szovjet nagykövet megjelenik a | ||
adott a magyar forradalom fegyveres | parlamentben | ||||
leveréséhez | Nagy Imre 14:30-kor jelenti be a változásokat | ||||
Megalakul a Nemzetőrség | |||||
Nagy Imre már mindent önállóan intéz, mint | |||||
kormányfő | |||||
Napirendre kerül a Varsói Szerződésből való | |||||
kilépés és a semlegesség deklarálása. A | |||||
kormány szovjet delegáció kijelölését kéri | |||||
1956.10.31. | A szuezi válság Moszkvát segíti | 1956.10.31. | Az MDP Magyar Szocialista Munkáspárt néven | ||
szerveződik újjá | |||||
A polgári pártok is újjászerveződnek | |||||
Budapestre érkezik Mindszenty József | |||||
1956.10.31. | Moszkvában megszületik a döntés | 1956.10.31. | A magyar forradalom sorsa ekkor dőlt el | ||
1956.11.01. | Kádár János és Münnich Ferenc eltűntek. | 1956.11.01. | Kádár János és Münnich eltűnnek - Moszkvába | ||
Kivitték őket Moszkvába | viszik őket | ||||
1956.11.02. | Létrejött az új koalíciós kormány 4 párt | ||||
képviseletéből | |||||
56.11.02-03 | SZKP elnöksége meghallgatja Kádárt és kiadja | ||||
számára a feladatokat | |||||
1956.11.02 | Nagy Imre többször kérdezi Andropovot a | ||||
katonai mozgásról | |||||
1956.11.03. | Malinyin vezérezredes érkezik a parlamentbe. | ||||
Ígéretet tesz a szovjet egységek kivonásáról | |||||
Megkezdődik a magyar és szovjet katonai tár- | |||||
gyalás a parlamentben, majd Tökölön | |||||
A KGB emberei a magyar delegáció embereit | |||||
letartóztatják | |||||
1956.11.04. | Hajnali szovjet támadás Budapest ellen - Nagy | ||||
Imre rádió szózata a katonai helyzet reménytelen | |||||
A parlamentben Bibó István nyilatkozata | |||||
Szolnoki rádióban Kádár János bejelenti | |||||
kormányalakítását | |||||
Nagy Imre a jugoszláv követségen, mert nem | |||||
hajlandó Kádár János javára lemondani | |||||
1956.11.14. | Rácz Sándor vezetésével megalakul a Nagy- | ||||
Budapesti Központi Munkástanács | |||||
1956 | Tunézia és Marokkó levált az anyaországról | 1956.11.22. | Busz jelenik meg a jugoszláv nagykövetség előtt. | ||
Ferihegyre viszik Nagy Imrét és társait. | |||||
Bukarestbe érkeznek | |||||
56.12.02-05 | A Központi Bizottság ellenforradalomnak | ||||
minősíti a forradalmat | |||||
1956.12.05. | A Kádár kormány feloszlatta a | ||||
munkástanácsokat | |||||
1957.01.05. | Eisenhower-doktrína elfogadása | 1957.01.27. | Az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa össze- | 1957 | Magyarországon a megtorlást a szovjet |
57 jún-júl. | Lengyel politikai válság | ült, cél a kommunizmus felépítése | hadsereg és a KGB irányítja | ||
1957.10.19. | Wladyslaw Gomulka a lengyel KB első | 57.06.22-29 | Malenkov, Molotov, Kaganovics és Sepilov | 1957.02.19. | A Munkásőrség megszervezése, a KISZ újjá- |
titkára lesz | kizárása a szovjet pártszervekből | szervezése és megállapodás a szovjet csapatok | |||
1957 | Nagy Britannia hidrogénbomba | 1957.08.23. | Első szovjet interkontinentális rakéta fellövése | "ideiglenesen" Mo-on állomásoztatásáról | |
1957.10.03. | Az első szovjet mesterséges hold, a Szputnyik | 1957.04.02. | Kádár bejelenti a Nagy Imre per indítását | ||
fellövése | 1957.04.14. | Nagy Imrét és társait Bukarestből hazahozzák | |||
1957.11.14. | Moszkvában 12 ország kommunista pártjának | és letartóztatják | |||
találkozása | 1957.06.01. | A közgazdasági bizottság reformjavaslata | |||
1957 | A Maláj Államszövetség függetlenné vált | nem valósul meg | |||
1957.06.17. | Az Igazságügyi Miniszt. közlemény tudósított | ||||
arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági | |||||
Tanácsa Nagy Imrére, Gimes Miklósra, Maléter | |||||
Pálra és dr. Szilágyi Józsefre kimondta a halálos | |||||
ítéletet, amit már előző naő június 16-án végre- | |||||
hajtottak (dr.Szilágyit már áprilisban kivégezték) | |||||
57.06.27-29 | A kétfrontos harc elméletét dolgozzák ki | ||||
1957.12.21. | Losonczy Géza megtébolyodott és tisztázatlan | ||||
körülmények között meghalt | |||||
1957 | Tézisek a mezőgazdaság szocialista átszervezé- | ||||
séről - 1958 végén nagy viták e körül - döntés: | |||||
1959 február | |||||
1958.01.01. | Az amerikai Explorer mesterésges hold | 1958 | USA és Anglia csapatai léptek fel Libanonban | ||
fellövése | és Jordániában | ||||
1958.11.27. | Az ún. második berlini válság | 1958.03.27 | Bulganyin lemondott, Hruscsov miniszterelnök | ||
is lett | |||||
1958.10.23. | Paszternak irodalmi Nobel-díjjat kapott | ||||
A Majakovszkíj téren felavatott emlékmű | |||||
lett a költészet barátainak találkozóhelye | |||||
1958-1969 | A kínai "nagy urgrások" politikája | ||||
1959 | Fidel Castro mozgalma megdönti Batista | 1959 | Zürichben Nagy-Britannia, Görögország, | ||
korrupt diktatúráját | Törökország és Ciprus képviselői megállapod- | ||||
1959.06.08. | Fidel Castro győztesen vonul be Havannába | nak a szigetország függetlenségében | |||
1960 | Franciaország atombombája | 1960 | Szomália önálló köztársaság lett | ||
1961.04.17. | A Disznó-öbölnél kudarcba fulladt partaszállás | 1961 | Szovjet kísérlet Kuba megsegítésére | ||
1961.08.07. | Tonkin-resolution elfogadása az amerikai | 1961-1964 | A "szövetség a haladásért" keretében Kennedy | ||
kongresszusban | között | tőkeberuházásokat hajtott végre | |||
1961.08.13. | A berlini fal építése | Latin-Amerikában | |||
1961.10.22. | Kennedy televíziós beszéde | 1961.12.10. | Amerikai katonák Vietnámban | ||
1961.10.27. | Kennedy levél lezárja a kubai válságot | 1961 | Szovjet-Kínai viszony feszültebbé válik az | ||
"Egyenlőtlet feltételekkel kötött szerződések" | |||||
miatt | |||||
1961 | Új Büntetőtörvénykönyv a Szovjetunióban | ||||
1961 dec. | Castro Moszkvától kér segítséget | ||||
1962 | 1962.07.03. | De Gaulle elismerte Algéria függetlenségét | |||
Juríj Bondarjev Csend c. regénye jelent meg | |||||
Szolzsenyicin: Iván Gyenyiszovics 40 napja | |||||
kisregényét közölték | |||||
1963.08.05. | Az atomfegyver kísérletek betiltásáról aláírják | 1963.06.20. | Moszkvában szovjet-kínai megbeszélés | ||
a szerződést Moszkvában | eredménytelen volt | ||||
1963 | A vidék nagy része vietnámi gerillák kezén | ||||
1963.10.14. | Hruscsovot lemondatták, utódja | ||||
Alexej Nyikolajevics Koszigin lett | |||||
1964 | 1964.06.10. | Egyesített Kongót elhagyták az ENSZ csapatok | |||
1964.10.13. | Az SZKP plémuma Hruscsov "vádiratát" | ||||
tárgyalja, elmozdítják, a párt első titkára | |||||
Leonyid Ilijics Brezsnyev lesz | |||||
1964 | Kína atombombája | ||||
1964 | A Szovjetunióban a novocserkasszkíj sortűz | ||||
1964 | Vaszilíj Groszman: Igaz Ügyért c. regénye | ||||
1965 | 1965.02.06. | Koszigin m.e. látogatása Vietnámban | |||
1965 | Rhodesiában Ian Smith deklarálta a függetlensé- | ||||
get | |||||
1966 | Csehszlovák liberalizálódás kezdődik | ||||
1967 jan. | Románia Nyugat-Németországgal felveszi a | 1967 jún. | Kína hidrogénbombája | ||
diplomáciai kapcsolatot | 1967 | Brezsnyev a békés egymás mellett élés | |||
1967 május | Nasszer terve a zsidók ellen | alapelvét hangoztatta | |||
1967.06.05. | Zsidók váratalan támadása, az ún. "hatnapos | 1967 | Szovjetunió nem tett engedményt a Kínai | ||
háború" | ideológiának | ||||
1967. jún. | Antoni Novotnit az írószövetség nyíltan | ||||
támadja | |||||
1968 febr. | Alexander Dubcek elvállalta a főtitkári posztot | 1968 | A Brezsnyev doktrína | 1968.01.01. | Új gazdasági mechanizmus indul Mo-on |
1968 tavasza | Nyugat-Európai baloldali diákmozgalmak | 68.08.20-21 | Öt ország bevonulása Csehországba | ||
1968 ápr. | Megszavazták az ENSZ közgyűlésén az | ||||
Atomsorompó Egyezményt | |||||
1968.08.25. | Francia hidrogénbomba | ||||
1968 | Lengyelországi válság kezdete | ||||
1969.04.17. | Dubcek helyére Gustav Husakot válsztották | ||||
1969.09.27. | Dubceket kizárták a KV elnökségéből | ||||
1969.09.28. | Az NSZK-ban Willy Brandt lett a kancellár | ||||
1969.11.17. | Helsikinben az USA és a SZU között tárgyalá- | ||||
sok indultak a stratégiai fegyverek korlátozá- | |||||
sáról (SALT I. forduló) |
|||||
1969 | Nixon az új elnök, |
69.07.08-11 | Belgrádban tartott konferencia az el nem köte- | ||
tanácsadója Henry Alfred Kissinger | lezett országok kérdését tisztázta | ||||
1970.03.19. | A két német állam között az első találozás | 1970 | A zambiai Lusakában az 54 el nem kötelezett | ||
1970.08.07. | Brandt moszkvai szerződése az államok | ország csúcsértekezlete | |||
területi sérthetetlenségéről | |||||
70évek vége | Az enyhülés légköre megromlott | ||||
Fegyveres összecsapás Lengyelországban | |||||
1971.02.11. | Egyezmény a tengerfenék fegyver-mentesítésére | ||||
1971 | ENSZ közgyűlésén Albánia Kína felvételét | ||||
javasolja a tagországok közé | |||||
1971 dec. | NSZK elismerte az Odera-Neisse vonalat | ||||
1971 | Kísérlet a háború vietnamizálására | ||||
1972.04.10. | Egyezmény a bakterológiai fegyverek ellen | ||||
1972.10.22. | Amerikai-vietnámi 9 pontos megegyezés | ||||
73.07.3-7 | Helsinkiben összeült az európai-biztonsági és | ||||
együttműködési konferencia első szakasza | |||||
1973.09.18. | Genfben összeült a második szakasz | ||||
1973 | A negyedik ún. "októberi zsidó-arab háború". | 1973 | Egy katonai puccs megdöntötte az afgán | ||
Izrael határai ezzel megszilárdulnak | monarchiát | ||||
1973 | Első olajár-robbanás a kapitalistákat súlytotta, | 1973.05.18. | Brezsnyev az NSZK-ba látogat | ||
Szovjetuniónak előnyös volt | |||||
1974 | 1974.01.26. | Brezsnyev Brüsszelben 20 nyugat-európai párt | |||
konferenciáját hívta össze | |||||
1974 febr. | Katonai összeesüvés megdönti az abesszin | ||||
kormányt | |||||
1974 | Decembere óta kommunista erők működnek és | ||||
1984-ben létrejön az Etiópiai Dolgozók Pártja. | |||||
Ez a brezsnyevi politika támpontja lett, de 90- | |||||
ben a kommunistákat elűzték | |||||
1975.07.21. | Véget ért a második szakasz | 1975 tavasz | Laoszi Demokratikus Népköztársaság lérejötte | ||
Európai Együttműködési és Biztonsági Értekez- | 1975 | Angola, Mozambik és Goá függetlenné vált | |||
let nyilatkozata Helsinkiben. Szovejetunióban | Portugáliától | ||||
ismét felcsillant a világforradalom lehetősége | 1975 márc. | "Ho Shi Minh" hadművelet | |||
"a szocializmus világméretű győzelme" | 1975 | Brezsnyev rátette a kezét Angolára és | |||
ábrándjaként | Mozambikra. A detant lényegében véget ért. | ||||
1975 | Belgrádi értekezleten Kína az USA-hoz közele- | ||||
dett. Hua Kuo Feng szerint s Szovejtunió és az | |||||
USA a világháború forrása, de nagyobb a | |||||
szovjet imperializmus veszélye | |||||
1976 | 76.06 végén | Újabb nemzetközi pártkonferencia ugyancsak | |||
Brezsnyev elvei alapján | |||||
1976 okt. | Genfben egy Rhodesia konferencia | ||||
Helyi gerilla csapatok Zimbabwei Népi | |||||
Hadsereget szerveztek | |||||
1978 | 1978 ápr. | Abdul Kader ragadta a kezébe a hatalmat | |||
Afganisztánban. Az elnök Nurr Mohammed | |||||
Taraki a Népi Demokratikus Párt főtitkára lett. | |||||
A kommunista erők egyesültek. Barátsági | |||||
szerződést kötöttek a Szovjetunióval | |||||
1979.06.07. | Jimmy Carter véleménye: a Szovjetunió választ- | 1979 | Taraki uralmának megdöntése. Babrak Karmal | ||
hat a szembenállás és az együttműködés között. | irányításával új vezetés jött létre és segítségért | ||||
Az USA felkészültnek érzi magát bármelyikre | fordult a Szovjetunióhoz, így szovjet repülők, | ||||
79.07.17-18 | Nyugati hatalmak Bonnban tartott konferenciája | tankok és hadsereg megjelentek Afganisztánban. | |||
az erők összefogását szervezte meg | Szovjet erők ellen azonban népi ellenállás bonta- | ||||
1979.12.12. | A NATO brüsszeli ülésén kettős határozat | kozott ki | |||
született | 1979 | Rhodesia új neve Zimbabwe lett | |||
1979.12.20. | Amerikai szenátus külügyi bizottsága a SALT II. | 1979.01.10. | Kambodzsai Népköztársaság kikiáltása | ||
szerződést elutasította | |||||
1979 | Békekötés Egyiptom és Izrael között. NATO | ||||
befolyását kiterjesztik a Perzsa Öbölre és | |||||
Dél-Afrikára | |||||
1979 | Orajár-robbanás ugyanilyen eredménnyel járt | ||||
1980.09.18. | Megalakították a Független Demokratikus | 1980 | Zimbabwe néven független köztársaság | 1980 | Párton belüli ellenzék vezetői: Pozsgay Imre és |
Szakszervezetek Országos Elnökségét, a | Nyers Rezső | ||||
Szolidaritást. Elnökéül Lech Walessa-t | |||||
választották meg. | |||||
1980 | A Carter doktrína megszületése. A detant lénye- | ||||
gében véget ért, Zbigniev Brzezinszki kidolgozza | |||||
az amerikai ellenreakció programját | |||||
A VIII. Pártkongresszus igen sok nehézséget | |||||
tárt fel Lengyelországban | |||||
1981.02.09. | Miniszterelnök utóda Wojcech Jaruselsky | 1981 | Gazdasági munkaközösségek jöttek létre | ||
tábornok | |||||
1981.10.18. | Kannia lemondott és Jaruselsky lett a LEMP | ||||
KB első titkára is | |||||
1982.01.04. | Brüsszelben Közös Piac külügyminisztereinek | 1982.11.24. | Brezsnyev halála | ||
értekezlete | 1982 | Andropov elszánt harcot indít a hozzá nem | |||
1982.03.12. | Madridban európai biztonsági és együttműkö- | értés és a korrupció ellen | |||
dési konferencia | |||||
1982 dec. | Lengyelországi szükségállapot felfüggesztése | ||||
1983.07.22. | Rendkívüli állapot végleges megszűnése | ||||
1983.10.05. | Lech Walessa béke Nobel-díjjat kap | ||||
1983 | SDI program tervezése | ||||
1983 | Nagy-Britannia háborúja Argentínával a | ||||
Falkland szigetek birtoklásáért. Anglia | |||||
megvédte a szigeteket. | |||||
1984 | 1984.02.09. | Meghal Andropov, utóda Konstatnin | |||
Csernyenkó, mezőgazdasági reformot tervez | |||||
1985 | 1985.03.10. | Csernyenkó halála, helyét a fiatal Mikhail | 85.03.vége | MSZMP XIII. kongresszusa. Felszólítja Kádárt | |
Gorbacsov váltja fel. Három jelszava: | a lemondásra. Félelem vált uralkodóvá rajta. | ||||
glaznoszty, peresztrojka, usztorenyie | 1985 | Monori fórum indulása | |||
1987 | 1987 | Lakitelken nagyszabású találkozó - Magyar | |||
Demokrata Fórum megalakulása: | |||||
"Nyilatkozat" megfogalmazása | |||||
1988 | 1988.05-06 | XIX. Pártkonferencia | 88.05.20-22 | A párt főtitkára Grósz Károly lett | |
1988.06.27. | Nagyszabású tüntetés Ceaucescu faluromboló | ||||
programja miatt | |||||
1988 nov. | Németh Miklós az új miniszterelnök | ||||
1989 | 1989 | Gorbacsov váratlanul hozzájárult Német- | 1989 jan. | Pozsgay rádiónyilatkozata: "56 népfelkelés volt" | |
ország egyesítéséhez. Gorbacsov a "hetek" | Szűrös Mátyás nyilatkozata: "A határon túl élő | ||||
1991 évi londoni találkozójában reménykedett | magyarságért felelősséggel tartozunk" | ||||
A párton kívüli ellenzék is megjelenik meg a | |||||
"Beszélő" szamizdad újság is | |||||
1989.09.13. | Magyarország megnyitja nyugati határait | ||||
1990 | 1990 márc. | Litvánia kinyilvánítja függetlenségét. Példáját | 1990.03.25. | Szabad választások Magyarországon. Győztes a | |
követi Észt és Lettország is. | Magyar Demokrata Fórum | ||||
1990 márc. | Oroszországi kommunisták is saját | 1990.04.08. | Miniszterelnök Antal József történész lett. | ||
kommunista pártot szerveznek | Köztársasági elnök: Göncz Árpád író és | ||||
1990 jún. | XVIII. pártkongresszus | műfordító lett | |||
1990.06.12. | Az orosz föderáció Népi Küldötteinek Kong- | ||||
resszusa lefogadta Oroszország Függetlenségi | |||||
Nyilatkozatát. Az OSZSZK legfelsőbb tanácsa | |||||
elnöke Borisz Jelcin lett. | |||||
1991 | 1991. márc. | Gorbacsov államok közötti új szerződést | |||
javasol | |||||
1991.08.19. | "Rendkívüli állapotot Felügyelő Állami Bizottság" | ||||
közli, hogy "Gorbacsov, tekintettel egészségi | |||||
állapotára, nem képes ellátni a Szovjetunió | |||||
államelnökének feladatait" | |||||
1991.08.23. | Borisz Jelcin aláírta az Orosz Föderatív Szövet- | ||||
ségi Köztársaság kommunista pártjának | |||||
tevékenységét felfüggesztő rendeletet | |||||
Borisz Jelcin, Leonyid Kravcsuk (Ukrajna) és | |||||
Szanyiszlav Suskovics (Belorusszia) elnökeivel | |||||
aláíta: 1. Megszűnik a Szovjet Szocialista Köz- | |||||
társaságok Szövetsége és 2. Létrejön a Függet- | |||||
len Államok Közössége (a FÁK) | |||||
1991.12.25. | A Kreml tornyáról bevonják a vörös zászlót | ||||
ls felvonják az orosz trikolort | |||||
1997 | 1997 | Hong Kong visszakerül Kínához az angol | |||
uralom alól | |||||
Marquesas szigetek Franciaországtól kerülnek | |||||
vissza Kínához | |||||
1999 | 1999 | Makaó visszakerül Kínához Portugáliától |