KRONOLÓGIA TÁBLÁZAT
MAGYARORSZÁG | NYUGAT- ÉS KÖZÉP-EURÓPA | ANGLIA ÉS A VILÁG EGYÉB RÉSZEI | |||
---|---|---|---|---|---|
1847. | Aranyhiány | 1847. | Frederik Douglass az Antislavery | ||
Society elnöke | |||||
1848.12.10. | Bonaparte Lajos köztársasági elnök | ||||
1849.08.16. | Bécsi kormány javaslata enyhe elbírálásra | 1849. | II. Viktor Emanuel Piemont királya | 1849. | Magyarországi intervenció |
1849.08.20. | Bécsi kormány új, kegyetlen eljárást rendel el | 1849.05.26. | Francia nemzetgyűlés feloszlatása | 1849. | David Livingstone első felfedező útja a |
1849.09.12. | Kossuth Viddini levele | 1849.06.13. | Köztársasági puccskísérlet leverése | Fokföldön, a továbbiak 1851, 1853-1856 | |
1849.10.04. | Komárom kapitulál | 1849.07.03. | Francia csapatok Rómában | 1858-1864 és 1866 | |
1849.10.06. | Aradon a 13. honvédtábornok kivégzése | ||||
Pesten Batthyány kivégzése | |||||
1849.október | A hó folyamán további kivégzések, főtisztek és | ||||
hivatalviselők várfogságra itéése, közkatonák | |||||
besorozása | |||||
Görgey internálása Klagenfurtba | |||||
1849.10.20. | Földadó kataszter készítésének elrendelése | ||||
1850.02.13. | Kossuth elindul Kiutahiába | 1850 | Új porosz alkotmány korlátlan királyi hatalom | 1850 | Tajping felkelés kitör |
1850. április | Konzervatívok emlékirata Ferenc Józsefhez, | ||||
nem veszi át. | |||||
1850.07.08. | Haynau felmentése | ||||
1850. július | Megjelenik Kemény Zsigmond: Forradalom | ||||
után című műve | |||||
1850.11.01. | Új adórendszer bevezetése | ||||
1851.03.02. | Úrbérrendezési pátens | 1851.12.02. | Francia államcsíny (10 évi elnökség) | 1851 | Ausztrál aranymezők megnyitása |
Káprótlási és földteherrendezési pátens | |||||
1851.04.13. | Karl Friedrich Kübeck báró a 9 tagú | ||||
birodalmi tanács elnöke | |||||
1851.04.25. | Kossuth Kiutachiában készült alkotmányterve | ||||
1851.07.01. | A birodalom belső vámjainak megszüntetése | ||||
1851. nyár | Kemény Zsigmond megírja a Még egy szó a | ||||
forradalom után-t | |||||
1851.08.20. | Miniszteri felelősség megszüntetése | ||||
1851.09.11. | Kossuth a Mississisippi fregatton elhagyja | ||||
Törökországot | |||||
1851.12.06. | Kossuth megérkezése New Yorkba | ||||
1851.12.31. | Szilveszteri pátens. Nyílt császári | ||||
egyeduralom bevezetése | |||||
1852. febr. | Apponyi György emlékirata | 1852 | Piemontban Cavour gróf a miniszterelnök | 1852 | Új-Zéland önkormányzatot kap an angol |
1852.04.14. | Ferenc József átveszi a miniszterelnöki | 1852.12.02. | Bonaparte Lajos III. Napóleon néven császár | bevándorlás előrehaladtával | |
teendőket | Harriet Beecher-Stowe: Tamás Bátya | ||||
1852.04.25. | Johan Kempen báró az új Legfőbb | Kunyhója | |||
Rendőrhatóság vezetője | |||||
1853.05.01. | Az osztrák polgári törvénykönyv kiterjesztése | 1853 | Krími háború kezdete | 1853 | Matthew Perry 4 USA hajóval Edo |
Magyarországra | kikötőjében | ||||
Román fejedelemségek megszállása | |||||
1853. nov. | Sinope. Török flotta veresége | ||||
1854. szept. | Angol-francia partraszállás Krímben | ||||
1854.10.-1855.09. Szevasztopol ostroma | |||||
Orange szabad állam lett, Natalt már előbb | |||||
elfoglalták a búroktól | |||||
USA-ban a whig-ek újjászerveződnek | |||||
Köztársasági Párt néven | |||||
1855.08.18. | Ferenc József konkordátuma a Szentszékkel | 1855 | Piemont belép a krími háborúba | 1855 | II. Sándor cár (1881-ig) |
1855.10.21. | Vörösmarthy temetése nemzeti tüntetés | ||||
1856 | Béke Párizsban | ||||
Missouri-bel fegyveresek betörése Kansanba | |||||
John Brown megtorlásul megöl öt embert | |||||
Angol-kínai háború kezdete | |||||
1857.05.09. | Dessewffy Emil szerkesztette emlékirat a | 1857 | Franciák is belépnek | ||
németesítés és az adók ellen 131 politikus | Townsend Harris amerikai konzul Japánban | ||||
aláírásával | Világgazdasági válság lép föl | ||||
1857. okt. | Megjelenik a Bach Sándor által iratott | Szipoj felkelés Indiában | |||
Rückblick | |||||
1858. jan. | Orsini megénylete III. Napóleon ellen | 1858 | Törvény "India jobb kormányzásáról" | ||
1858. júl. | III. Napóleon és Cavour találkozója | Öt újabb japán kikötő megnyitása | |||
Róma francia megszállása | Amerikaiak területen kívülisége | ||||
Nagy-Britatnnia, Hollandia és Oroszország is | |||||
jogokat kap Japánban | |||||
Tiencsini béke. Folyamatos engedmények | |||||
Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország | |||||
javára | |||||
1859.02.25. | Kossuth "Tájékoztatás"-a közismerté válik | 1859 | Piemonti-francia szövetség háborúja | 1859 | Amúr vidék elfoglalása Kínától |
1859.05.05. | Kossuth találkozása III. Napóleonnal | Ausztria ellen Magenta, június 24. | John Brown-t elfogják, kivégzik | ||
1859.05.06. | Magyar Nemzeti Igazgatóság néven emmigráns | Solferino, olasz-francia győzelmek | |||
kormány alakul, Kossuth, Klapka és Teleki | Zürichi béke: Lombardia olasz, Savoya, Nizza | ||||
László részvételével | francia, Parma, Modena, Toscana, Romagna | ||||
1859. máj-jún | Osztrák vereségek az olasz fronton | Piemonté | |||
1859.06.05. | Genovában megalakul a Magyar Légió | 1859-1869 | Szuezi-csatorna építése | ||
1859. júl. | Londonban névtelenül megjelenik Széchenyi | ||||
Ein Blick auf den anonymen Rückblick c. | |||||
műve | |||||
1859.08.22. | Bach Sándor menesztése | ||||
1859. szept. | "Protestáns pátens" -ügy | ||||
1860.03.15. | Először ünneplik meg nyíltan a forradalmat | 1860 | Garibaldi Szicíliában és Nápolybam | 1860 | Abraham Lincoln elnök |
1860.03.08. | Széchenyi halála | Dél-Karolina kiválik | |||
ápr. 19 után | Reformlépések a kormány részéről | Orosz előrenyomulás a Kaukázusban (tatár, | |||
1860.10.20. | Októberi Diploma kiadása | cserkesz, dagesztáni, csecsenÖ | |||
1860.12.13. | Anton Schmerling lovag lesz az államminiszter | ||||
1860.12.18. | Esztergomban prímási értekezlet | ||||
1861.02.26. | Februári Pátens kiadása | ||||
1861.04.06. | Országgyűlés Budán, majd Pesten | 1861 | Torínóban az egyesült olasz állam kimondása | 1861 | Cári ukáz a parasztság felszabadításáról |
Felirati és határozati pártok vitája | II. Viktor Emanual olasz király | Újabb 6 állam kiválik. Elnök Jefferson Davis | |||
1861.05.08. | Teleki László halála | I. Vilmos Poroszország királya (1888-ig) | 1861.04.12. | Déliek tüzet nyitnak | |
1861.08.22. | Országgyűlés feloszlatása | Csaták tábázata 10. lecke V. bekezdés | |||
1861.11.05. | Provizórium életbe léptetése | ||||
Pálffy Móric gróf királyi helytartó | |||||
1861 során | Kossuth végleg Turinban telepedik le | ||||
1862. máj. | Kossuth Dunai Szövetség terve nyilvánosságra | 1862 | Porosz parlament feloszlatása | 1862.05.20. | Homestead Act |
kerül | Bismarck kancellári kinevezése | 1862.09.22. | Rabszolgafelszabadítás | ||
1862. dec. | Apponyi György Emlékirata dualizmust ajánl | ||||
1863 | Frankfurti konferencia a német egységről | ||||
Kudarc | |||||
III. Napóleon Habsburg Miksának mexikói | |||||
császárrá választását támogatja | |||||
1864 | Schleswig-Holstein-i háború Dániával | 1864 | Zemsztvo rendelet, bírósági reform, hadügyi | ||
1864 szept. | London. I. Internacionálé | reform | |||
1865. febr. | Megjelenik Deák: Adalékok a magyar közjog- | 1865 | Gasteini porosz-osztrák megállapodás |
1865 | Déliek is szabadságot ígérnek a |
hoz című műve | III. Napóleon és Bismarck találkozása | rabszolgáknak | |||
1865.04.16. | Deák Húsvéti cikke a Pesti Naplóban | Biarritzban | 1865.04.14. | Lincoln halála | |
1865.11.12. | Összeül a horvát országgyűlés | ||||
1865.12.09. | Kolozsvári országgyűlés elfogadja az uniót | ||||
Magyarországgal | |||||
1865.12.14. | Országgyűlés összeül Pesten | ||||
1865.12.16. | A király fogadja Deákot | ||||
1866.04.21.- | Eredménytelen magyar-horvát tárgyalás a | 1866 | Porosz-olasz szövetség | 1866 | Első transatlantik kábel |
-06.16. | kiegyezésről | 1866.06.07. | Porosz-osztrák háború kezdete | ||
1866.06.04 | A porosz háború kezdete | 1866.06.15. | Olasz hadbalépés | ||
1866.06.25. | Az országgyűlés megállapodik a kiegyezésről | 1866.07.03. | Porosz győzelem Königgrätz-nél | ||
1866.07.03. | Osztrák vereség Königgrätznél | 1866.07.04. | Velence olasz kézben | ||
1866.07.28. | Nikolsburg. Béke Poroszországgal | 1866.08.23. | Béke Prágában | ||
1866.11.19. | Összeül az országgyűlés | ||||
1867.02.17. | Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése | 1867 | Habsburg Miksa kivégzése Mexikóban | 1867 | A sógun hatalmának megdöntése |
1867.05.26. | Sajtó közli Kossuth levelét Deákhoz. | Északnémet Szövetség megalakulása | A dominum jogrendjét szabályozza a | ||
"Kasszandra levél" | "British North America Act" | ||||
1867.06.08. | Ferenc József megkoronázása | USA Alaszkát megvásárolja Oroszországtól | |||
1867.07.28. | Kiegyezés szentesítése | Midway szigeteket is megszerzi az USA | |||
1867.10.11. | Temesvári Általános Munkásegylet megalakul | Angol választójogi 2. Reform Bill | |||
1867.11.18. | Pesti Demokrata kör megalakul | ||||
1868.03.29. | Pozsony. Általános Munkásegylet gyűlése | 1868 | Meidzsi korszak reformjainak kezdete | ||
1868.11.17. | Magyar-horvát kiegyezés | A hatalom Macuhito császáré | |||
1868.12.06. | Nemzetiségi törvény | ||||
Politikai pártok áttekintő táblázata a 45 leckénél | |||||
1869 | III. Napóleon Belgium és Luxemburg | ||||
bekebelezésére törekszik | |||||
Eisenach. Német Szociáldemokrata | |||||
Munkáspárt. W.Liebknecht és A. Bebel. | |||||
1870.04.10. | Fővárosi Közmunkák Tanácsa (X. tc.) Duna | 1870.09.01. | Sedán. Franciák veresége | 1870 | Városi reform Oroszországban |
szabályozása a fővárosnál | 1870.09.04. | Köztársasági forradalom Párizsban | 1870-es | Terjeszkedés: Amu-darja, Syr-darja | |
1780.08.01. | "Az állam és a vármegye közötti kiegyezés" | 1870.09.20. | Olasz csapatok bevonulnak Rómába | évek | (Turkesztán, Khiva, Bocchara, kirgizek, |
(1870. évi XVII.) | kazahok) | ||||
1871.03.03. | Cseh közjogi helyzet rendezése. Meghiúsul | 1871.01.18. | I Vilmos német császár (1888-ig) | ||
(október 20-án) | 1871.01.28. | Francia-német fegyverszünet | |||
1871.11.14. | Andrássy közös külügyminiszter | Lengyel autonómia kérdése a Monarchiában | |||
Lónyai Menyhért magyar miniszterelnök | Internacionálé székhelye New York | ||||
1872.12.05. | Szlávy József miniszterelnök | 1872 | "Kultúrharc" kezdődik Németországban | 1872 | Angliában titkos válsztójog |
1872.12.22. | Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alapításáról | ||||
és rendelkezéséről szóló 1872. XXXVI. tc. | |||||
Az egyesített főváros Budapest | |||||
1873. május | Bécsi tőzsdekrach | 1873 | Három Császár Szövetsége | ||
1873.10.25. | Fővárosi egyesített törvényhatóság ünnepélyes | ||||
alakuló ülése | |||||
1874.03.20. | Bittó István miniszterelnök | 1874 | Abdul Aziz szultán államcsődje | ||
1875.03.01. | Fúzió. Szabadelvű Párt meglalkul | 1875 | A gothai program alapján fúzionál az | 1875 | Nemzetközi Posta Szerződés |
1875.03.02. | Wenckheim Béla báró miniszterelnök | N.Sz.M.-el az Általános Német Munkásegylet | Disraeli megveszi a Szuezi-csatorna | ||
1875.10.20. | Tisza Kálmán miniszterelnök | Török elleni felkelés a Balkánon | részvényeinek 40 százalékát | ||
1875 során | Szlovák gimnáziumok bezárása pánszláv | ||||
izgatás címén | |||||
1875.11.28. | Gazdasági kiegyezés felmondása | ||||
1876 | Internacionálé Philadelphiában feloszlik | ||||
Török vérfürdő a bolgárok ellen | |||||
Ifjú Török forradalom alkotmányt ad | |||||
Szerb-montenegrói sikertelen háború a | |||||
török ellen | |||||
Abdul Hamid szultán (1876-1909) zsarnoki | |||||
uralma | |||||
1877 | Orosz hadüzenet és győzelmek | 1877 | Viktória India császárnője | ||
1877-1881 | Búrok harca Transvaal önállóságáért sikeres | ||||
(Paulus Krüger) | |||||
1878.01.15. | Miletics Szvetozár elítélése 5 évre | 1878.03.03. | San Stefano-i béke | 1878 | Sztrájkjog rendezése Angliában |
összeesküvés címén | 06.13.-07.13. | Berlini kongresszus | "Föld és Szabadság" anarchista programja | ||
1878.04.21. | Nemválasztók pártja megalakul | Kivételes törvények Németországban | |||
1878.06.09. | Magyarországi Munkáspárt megalakul | ||||
1878.06.27. | Osztrák-Magyar Bank létrejötte | ||||
07.29-10.20. | Bosznia okkupációja | ||||
1879.06.03. | Székesfehérvár. Országos Gazdakongresszus | 1879.09.24. | Kettős Szövetség | 1879 | Henry George: Progress and Poverty |
(agrárius) | 1879-1880 | Henry Stanley közreműködésével | Egyiptomban idegenellenesség lép föl | ||
II. Lipót belga király megszervezi Kongó | |||||
Szabad Államot | |||||
1880.05.16. | Magyarországi Általános Munkáspárt | 1880-1884 | Rhodesia megszervezése | ||
megalakul | |||||
1881.05.30. | Állami iparpártolás kezdete | 1881 | Három Császár Szövetsége felújítása | 1881 | Ír bérleti viszonyok szabályozása |
Tunisz francia gyarmat | Henry M. Hyndmann Demokratikus | ||||
Föderáció | |||||
III. Sándor cár (1894-ig) alatt | |||||
Konstantin Pobjedonoszejev intézkedései: | |||||
Ohrana szervezése, oroszosítás, zsidó | |||||
pogromok | |||||
1882 április | Tiszaeszlári vérvád ügye | 1882 | Olasz csatlakozás a Kettős | 1882 | Egyiptom brit megszállása |
Szövetséghez Eritrea olasz gyarmat | Szudánban Mahdi fanatikus dernis mozgalma | ||||
Új-Zéland központi kormányt kap | |||||
1883 | Románia csatlakozása a Hármas Szövetséghez | 1883 | Szociáldemokrata Föderáció Angliában | ||
Dahomey francia protektorátus | Fábiánus Társaság meglalkul | ||||
Genf. Plechanov Munka Felszabadítása | |||||
Német Délnyugat-Afrika | csoportja | ||||
1884 | Szenegál, Francia Guinea, Elefántcsontpart, | ||||
1885 | francia birtok | 1885 | Gordon brit tábornok halála Khartumnál | ||
Togo, Kamerun, Bismarck és Marschal | Munkáskövetelések egyes orosz gyárakban | ||||
szigetek. Új Guinea német | |||||
Német Kelet-Afrika (déli rész) | |||||
1886.05.21. | Jánszki-ügy | 1886 | Brit Kelet-Afrika (északi rész) | 1886 | Gyári munkajogi törvények Oroszországban |
1886 során | Mocsáry Lajos: Néhány szó a nemzetiségi | Madagaszkár francia gyarmat | Brit Kelet-Afrika megszervezése | ||
kérdésről | Német-orosz viszontbiztosítási szerződés | ||||
1887 | Francia tőkekivitel Oroszországba | 1887 | Megalakul a Brit Dél-Afrika Társaság | ||
Alexander Uljanovot merényletterv miatt | |||||
kivégzik | |||||
II. Vilmos német császár (1918-ig) | Albert Michelson fénysebesség mérése | ||||
1888 | 1888 | Közigazgatási reform Angliában | |||
1888 után | Zulu-, Nyassza-, Becsuánaföld, Uganda, | ||||
Megalakul a II. Internacionálé | Brit-Szomáli, Gambia gyarmatosítása | ||||
1889.02.16. | Tisza módosítja a benyújtott véderő | 1889 | Párizsban a posszibilisták kongresszusa | 1889 | Japán új alkotmánya |
törvényjavaslatot | Bismarck távozása | ||||
1890.03.09. | Tisza Kálmán lemondása | 1890 | Leo von Caprivi német kancellár | ||
1890.03.13. | Szapáry Gyula gróf miniszterelnök | Szerződés Zanzibarba Angliával | |||
1890.12.07. | Magyarországi Szociáldemokrata Párt | Helgoland szigete német kézben | |||
megalakul | Össznémet Szövetség alakul | ||||
1891 | Francia flotta Kronstadtba látogat | ||||
Az újjászervezett Német Szociáldemokrata | |||||
Párt a szavazatok 20%-át szerzi meg |
|||||
Rerum Novarum pápai enciklika megalapozza | |||||
a keresztény szocializmust | |||||
Francia-orosz szövetség terve | |||||
1892.01.05. | Apponyi vezette Mérsékelt Ellenzék Nemzeti | ||||
Párt nevet vesz fel | |||||
1892.10.10. | Kormányvita a polgári házasság ügyében | ||||
1892.11.17. | Wekerle Sándor miniszterelnök | ||||
Egyházpolitikai harc indul | |||||
1892 során | Replica-ügy | ||||
1893.02.15. | Adni kezd a telefonhírmondó (Puskás Tivadar | 1893 | Francia-orosz szövetség megkötése | ||
találmánya) | Belgiumban titkos választójog | ||||
1894.ápr. | Hódmezővásárhelyi zendülés (Szántó Kovács | 1894 | II. Miklós cár (1918-ig) | ||
János) | Sergej Witte gazdaságpolitikája miatt éhínség | ||||
1894.12.09. | Egyházpolitikai törvények szentesítése | Japán-kínai háború Korea miatt | |||
1984 során | Memorandum per | ||||
1895.01.04. | Bánffy Dezső báró miniszterelnök | 1895 | Megalalkul a C.G.T. Franciaoszágban | 1895 | Shimonoki béke - japán hódítások |
1895.01.06. | Román Nemzeti Párt komitéjának feloszlatása | Georges Sorel az anarchoszindikalizmus fő | |||
Megalakul a Néppárt | teoretikusa | ||||
01.28-01.29. | Szántó Kovács Jánost 5 évre ítélik | ||||
03.16. | Nemzetiségek megbízottainak kongresszusa | ||||
08.10. | Budapesten | ||||
1896.04.21. | Millennium törvénybe iktatása. Politikai | 1896 | Eduard Bernstein a Die Neue Zeit-ben közli a | 1896 | Új, helyi ír önkormányzatok engedélyezése |
treuga Dei | revizionizmus programját | 1896-1898 | Kitchener brit tábornok felszámolja a dervis | ||
II. Vilmos levele Krüger elnökhöz | uralmat | ||||
Olaszok háborús kudarca Abessziniában | |||||
1897.09.08. | Várkonyi István Független Szociáldemokrata | ||||
Pártot alapít | |||||
1898. dec. | Obstrukció Bánffy ellen | 1898 | II. Vilmos Damaszkuszban az arab világ | 1898 | Fashodai kaland, összetűzés a franciákkal |
védője | Kubai felkelés | ||||
Tirpitz flottaépítési törvénye | USA gyors győzelme a spanyolokon | ||||
Norvégiában titkos választójog | Csendes-óceáni szigetek megszerzése | ||||
Oroszországi Szocialista Munkáspárt | |||||
megalakul | |||||
1899-1902 | Angol-búr háború | ||||
1899.01.01. | Exlex állapot | Boxerek titkos társasága | |||
1899.02.26. | Széll Kálmán miniszterelnök | 1900 | Boxer lázadás. Nemzetközi erők leverik | ||
1900.01.01. | Megindul a Huszadik Század c. folyóirat | 1900 után | Mandzsúria orosz megszállása | ||
1901 | Ausztrál Unió létrejötte | ||||
Aranypart gyarmatosítása | |||||
1903. máj. | Obstrukció az újoncvitában, majd exlex | 1903 | Ír földreform | ||
állapot | Orosz Felszabadítási Szövetség (kadetok) | ||||
1903.10.31. | Tisza István miniszterelnök | Népakarat követői "eszer"-ek | |||
OSzDM II. kongresszusa. Bolsevik-mensevik | |||||
vita | |||||
1904.11.18. | "Zsebkendőszavazás" majd pártbomlások | 1904 | Amsterdam II. internacionálé a gyarmatokról | 1904 | Japán fellépés az oroszok ellen |
Francia-angol antant | |||||
1905.01.03. | A parlament feloszlatása | 1905 | II. Vilmos Tangerben beszédet mond, | 1905 | Musztafa Kemal Damaszkuszban titkos |
01.26-02.04. | Szabadelvű Párt megbukik | első marokkói válság kezdete. | szövetséget hoz létre | ||
1905.06.18. | Fejérvári Géza báró párton kívüli | Angol szolidaritás a franciákkal | Japán győz az oroszokon szárazföldön és | ||
kormánya | Szeparációs törvény Franciaországban | tengeren | |||
1905.09.15. | Töntetés a válsaztójogi reform mellett | 1905.01.09. | Gabon pópa tüntetése, "véres vasárnap" | ||
1905.12.19. | Kristóffy beterjeszti választójogi javaslatát. | 1905. szept. | Portsmouth. Japán-orosz béke | ||
Aktív ellenállás | 1905.10.07. | Cari manifesztum. Abszolutizmus felszámolása | |||
Moszkvában fegyveres felkelés. Leverik | |||||
1906.02.19. | Király kemény lépései. Az ellenállás | 1906 | Algeziras-i nemzetközi konferencia | ||
összeomlik | |||||
1906.04.04. | Titkos paktum a királlyal | ||||
1906.04.18. | Wekerle Sándor miniszterelnök | ||||
1906.04.21. | Feloszlik a Szabadelvű Párt | ||||
1907.06.02. | Apponyi magyar nyelv oktatásáról szóló | 1907 | Stuttgart. II. internacionálé definiálja a | 1907.08.31. | Angol-orosz antant |
törvénye | háborút | Hármas Antant létrejötte | |||
1907.10.27. | Csernovai csendőrsortűz | Ausztriában titkos választójog | |||
1907.12.30. | Új gazdasági kiegyezés (63,6%:36,4% az | ||||
arány) | |||||
1908.10.06. | Bosznia-Hercegovina annexiója | 1908 | Svédországban titkos választójog | ||
Enver pasa forradalma kirobban | |||||
V. Mohamed szultán (1909-1918) | |||||
Kongó Szabad Állam belga gyarmat | |||||
1909.11.21 | Nagyatádi Szabó István megalakítja a 48-as | 1909 | Titkos olasz-orosz szövetség | 1909 | Új-Zéland dominium |
és Függetlenségi Országos Gazdapártot | |||||
1910.01.01. | Exlex állapot | 1910 | Izvolszkij lesz a párizsi orosz követ | 1910 | Fez fancia megszállása, második marokkói |
1910.01.17. | Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök | válság kezdete | |||
1910.02.19. | Megalakul a Nemzeti Munkapárt | ||||
06.01.-06.10. | A választásokon a Nemzeti Munkapárt győz | ||||
1911-1912 | Olasz háború Törökország ellen | 1911 | Panther Agadirban. Gray kiáll a franciák | ||
mellett | |||||
1911.11.04. | Marokkói egyezmény | ||||
1912.04.22. | Lukács László miniszterelnök | 1912 | Béke a törökökkel Lausanne-ban | 1912 | Winston Churchill beszéde Glasgowban a |
1912.05.22. | Tisza István házelnök | Basel. II. internacionálé háború ellenes | flottaépítéssel kapcsolatban | ||
1912.05.23. | Általános sztrájk | kiáltványa | |||
Szerb-bolgár szövetség, majd Montenegro és | |||||
Görögország csatlakozása | |||||
1912.10.17. | Első Balkán háború kezdete | ||||
1913.06.10. | Tisza István miniszterelnök | 1913.05.30. | Béke Londonban | ||
06.29-08.10. | Második Balkán háború | ||||
Béke Bukarestben | |||||
1914.06.06. | Megalakul az Országos Polgári Radikális Párt |